Fuerza aérea de China realiza entrenamiento en alta mar Spanish.xinhuanet.com
| ürümcsi (乌鲁木齐 / ?????? ???????) | |
 | |
| Fentr?l kezdve: A város üzleti negyedének panoráma képe, a V?r?s hegy, Az ürümcsi bazár este, Tien-san () a városból nézve | |
| K?zigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Tartomány | Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület |
| Rang | prefektúraszint? város |
| Polgármester | Yasim Sadiq |
| A KKP helyi képvisel?je | Xu Hairong |
| Irányítószám | 830000 |
| K?rzethívószám | +86 991 |
| Rendszámok bet?jelei | 新A |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 054 369 f? (2020)[1] |
| Néps?r?ség | 244 f?/km2 |
| F?bb nemzetiségek | hanok, ujgurok, hujok, kazakok, mandzsuk, mongolok |
| F?ldrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 800 m |
| Terület | 10 245 km2 |
| Id?zóna | UTC+8 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 21″, k. h. 87° 36′ 45″43.822500°N 87.612500°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 21″, k. h. 87° 36′ 45″43.822500°N 87.612500°E | |
 | |
| ürümcsi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ürümcsi témájú médiaállományokat. | |
ürümcsi (mongol eredet? szó jelentése csodás legel?; kínaiul: 乌鲁木齐, pinjin: Wūlǔmùqí, magyaros: Vulumucsi; ujgur nyelven: ???????) hárommillió lakosú prefektúra szint? város és adminisztrációs k?zpont Kínában. Az ország legnyugatabbi és legnagyobb tartományának, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület ()nek a székhelye. A város a Tang-dinasztia idejében lett állomása a selyemútnak, és a Csing ()-dinasztia idejében fejl?d?tt jelent?s gazdasági és kulturális k?zponttá.
F?ldrajzi érdekesség, hogy a Guinness Rekordok K?nyve szerint a világ nagyvárosai k?zül ürümcsi fekszik a tengerekt?l legtávolabb. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a város és a kínai adminisztrációs szabályok szerint az ürümcsi prefektúrához tartozó részeken 3 113 000 f? lakott (hat városi kerület és Dabancseng (), amely hivatalosan nem urbanizált része a városnak).[2] Nagyjából ezer kilométeres sugarú k?rben nincs még egy ekkora nagyságú város, ahol a Kínát irányító hanok vannak t?bbségben. A város és a külvárosi részek lakóinak t?bbsége kínai (han 75%), de emellett jelent?s számban ujgurok, hujok, kazakok és kirgizek is élnek, hivatalosan 49 nemzetiség van jelen.
Az egyébként gyéren lakott hatalmas nagyságú autonóm terület Kína területének hatodát teszi ki és vidéki lakossága javarészt iszlám vallású ujgur, de élnek errefelé buddhista mandzsuk és sibék is. Ennek megfelel?en a város is sokszín?, hiszen az utcákon lév? emberek az ország teljes etnikai keresztmetszetét felvonultatják. Látható itt magas sarkú lábbelit visel? modern ?lt?zet? fiatal kínai, csadort visel? ujgur n?, szakállas han ?regember, sajátos fejfed?t visel? kirgiz férfi, európai formátumú tádzsik és persze más egyéb kisebbséghez tartozók is, valamint t?bb ezer orosz bevásárló turista szinte mindig színesíti a sokadalmat.
Az 1990-es évek óta folyamatosan fejl?dik a város, amely fontos k?zlekedési csomópont és a tartomány kulturális és kereskedelmi k?zpontja. Nevezetes beruházás volt a Dabancseng-Szancsang () széler?m? farm építése, ami jó példa a k?rnyezetszennyezésben élenjáró város energiatermel? kapacitásainak korszer? k?rnyezetbarát lecserélésére. A világhír? ?si selyemút miatt a turisták által is kedvelt hely a bazár és az úgynevezett Második Híd út. Kína más tartományaiba és akár Európa országaiba t?rtén? gyorsabb eljutást nagyban segíti a Lancsou–ürümcsi nagysebesség? vasútvonal (), amely az ?új selyemút” projekt része.
T?rténete
[szerkesztés]A k?rnyéken az els? emberi települést 3000 évvel ezel?tt nomád mongolok szállása jelentette, és innen származik a mai elnevezése, ami magyarra fordítva csodás legel?t jelent. A város k?zelében található a selyemút északi útvonala, de mégis viszonylag fiatalnak mondható a mai város el?dje. Kínai tudósok szerint Tang Taj-cung () kínai császár uralkodásának 22. évében, 648-ban az ?si Urabo helyébe alapította a várost. A selyemút északi útvonalán a Tang-dinasztia az átvonuló karavánok adóztatása érdekében Luntai néven hozott létre k?zigazgatási k?zpontot, amely a mai város déli részén helyezkedett el.[3]
A sztyeppe népei is használták e helyet pihen?nek a Bogda-san () keleti és a Tien-san () hegység nyugat része k?z?tt átkelve, a Dzsungár medence és a Turpáni mélyedést érint? vándorlásaik során. Ez a fontos átjáró a 7. században a Türk Birodalom felügyelete alatt állt. Az ujgurok 742-ben kiváltak a sz?vetségb?l, és t?rzseik a korábbi birodalom keleti felén létrehozták az Ujgur Kaganátust. ürümcsi ez id?ben a birodalom k?zponti területén helyezkedett el, egészen 1220-ig, amikor a Dzsingisz kán vezette Mongol Birodalomba olvadt a terület. A mongolok ugyanis megegyeztek az ujgurokkal, s ennek értelmében az ujgur kánságok adót fizettek és katonákat adtak hadjárataikhoz, viszont cserébe megtarthatták bels? ?nállóságukat, saját társadalmi szervezetüket. Azonban ahogy a mongolok hatalma hanyatlott, úgy n?tt a helyi kánságok tényleges ?nállósága is.[4]
A Mongol Birodalom felbomlása után a terület a Csagatáj Kánság részként a szufi iszlám befolyás alá került. Az 1670-es években fellázadtak az ujgur t?rzsek és sz?vetségre léptek a dzsungárokkal. A Dzsungár Kánságban még továbbra is jelentéktelen település volt ürümcsi, hiszen lényegesen kisebb jelent?séggel bírt, mint a kétszáz kilométerre található oázis és selyemúti kereskedelmi k?zpont, Tulufan ().
Emiatt nem lehet sokat megtudni a róla a Tang-dinasztia korából fennmaradt írásokból. Viszont a Csing ()-dinasztia idejéb?l már t?bb feljegyzés készült a vidékr?l, hiszen a kínaiak a már országukat is fenyeget? Dzsungár Kánságot legy?zték és er?sítették pozíciójukat a térségben. Vej Jüan () kínai tudós írásában például Hszincsiang () tartományt üres vidéknek látta, ahol nyoma is alig volt az embernek. 1759-ben ürümcsi k?rnyékén, ahol term?f?ld és víz is rendelkezésre állt, ott állami ültetvényeket hoztak létre. 1762-ben már jelent?s üzleti tevékenységet folytattak az itt él?k, hiszen t?bb mint ?tszáz üzletet alapítottak a kínai keresked?k. 1763-ban Csien-lung kínai császár () az egyre nagyobb és gyarapodó városnak a ?Dihua” (迪化) nevet adta, mely kifejezés magyarul k?rülbelül a ?megvilágít” jelentést hordozza. A város innent?l kezdve fokozatosan fontos kereskedelmi, pénzügyi k?zponttá n?vekedett, és ezt els?dlegesen a kínai dominanciának k?sz?nhette.[5]
A városba nagy számban települtek Kanszu (), Senhszi () és más kínai tartományokból muzulmán kínai hanok és a velük sz?vetséges egyéb népek, mint például mandzsuk is. 1870-ben az ürümcsi csatában türk muzulmán er?k Jákub bég vezetésével legy?zték a kínai muzulmán er?ket.[6][7][8][9] A bég halála és birodalmának bukása után 1884-ben Caj Tien kínai császár () létrehozta Hszincsiang () tartományt, melynek f?városává Dihuát tette.[4] A kumuli felkelés során az 1933-as és az 1933–34-es ürümcsi csatában Ma Csung-jing () vezetésével a Nemzeti Forradalmi Hadsereghez tartozó 36. hadosztály, valamint a Szovjetunió támogatását élvez? Csin Su-zsen () kormányzó és Seng Si-caj () kínai hadúr vezette tartományi hadsereg ütk?z?tt meg, és ez végül Seng () hatalomra jutását eredményezte.
A Kínai Népk?ztársaság megalakulása után, 1954. február 1-jén és a város visszakapta mongol eredet? ürümcsi nevet. Az 1955-?s kommunista átszervezés eredményeként létrej?v?, korábban Hszincsiangnak () nevezett tartomány elnevezésében is Ujgur Autonóm terület lett. Azóta a városban is megn?vekedett az ujgurok száma, és mára már az ? kulturális hatásuk is érezhet?en jelen van. A Csing () id?szak írói ezzel szemben még elismeréssel arról szóltak, hogy milyen nagy a kulturális hasonlóság Dihua és Peking () k?z?tt. A városban az ujgur és a kínai népesség egymás mellett élése azonban nem felh?tlen. 1989 májusában száz?tvenen sérültek meg etnikai villongások során. A mindmáig legnagyobb zavargás 2009-ben t?rt ki, ami k?rülbelül kétszáz halálos, t?bbségében han kínai áldozattal járt. A kínai hivatalos szervek a mai napig nem adtak pontos tájékoztatást az eseményekr?l.[10][11]
2014. április 30-án, Hszi Csin-ping (), a Kínai Népk?ztársaság eln?ke látogatásakor az ürümcsi vasútállomáson ujgur széls?ségesek bombát robbantottak és késsel támadtak a t?megre. Az incidensnek három halálos áldozata és 79 sebesültje volt.[12]
F?ldrajza
[szerkesztés]
A Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület () északnyugat-Kínában helyezkedik el, területe Kína hatodát teszi ki, melynek f?városa és egyben legnagyobb városa is ürümcsi. A várost hegységek veszik k?rül: a Bogda-san () keleten, míg a Tien-san () nyugaton. északra helyezkedik el a Dzsungár medence. A Guinness Rekordok K?nyvében kiérdemelte a tengert?l legtávolabbra fekv? város címet. A légvonalban mért legk?zelebbi tengervíz a Bengáli-?b?l, ami 2500 kilométerre található. Erre a címre két k?zeli város, Karamay és Altay is pályázhatna, hiszen a tengert?l mért távolságban ?k sem maradnak le. A város k?zigazgatási területe 10 245 négyzetkilométer, az ürümcsi prefektúrához tartozó területekkel együtt 14 577 négyzetkilométer. Az átlagos tengerszint feletti magasság 800 méter.[13][11]
F?ldrajzi elhelyezkedése miatt fontos k?zlekedési csomópont, amely a légi forgalom mellett a kiépített vasúti és k?zúti rendszerek mellett gyorsvasúti csatlakozással is rendelkezik. A Lancsou–ürümcsi nagysebesség? vasútvonal ()at 2014. december 26-án adták át, ami az ?új selyemút” megaprojekt része.[14][15] A délnyugati városrészben található ázsia f?ldrajzi k?zéppontja (é. sz. 43° 40′ 52″, k. h. 87° 19′ 52″43.681111°N 87.331111°E, ürümcsi megye), amelyet 1992-ben jel?ltek ki helyi szakért?k. Az 1990-es években emlékm?vet építettek ezen a helyen, ami azóta népszer? idegenforgalmi látványosság.[16][17]
Vízrajza
[szerkesztés]A városhoz viszonylag k?zel nagy sivatagos területek találhatók: északon a Gurbantünggüt, délen a Takla-Makán sivatag terül el. Mégis a k?rnyéknek t?bb kisebb természetes folyóvize is van, melyek egyrészt a hóf?dte Tien-san () hegységb?l erednek, és innen kapja a város déli része és ürümcsi megye a vízellátást. Másrészt a Bogda-san () hegység folyóvize a város keleti részét (Dabancseng () kerület) látja el. A víz tárolására kisebb tározókat építettek, és a hegyek lábánál csatornarendszer üzemel, ami biztosítja a terület ?nt?zhet?ségét.
Mivel a város lakossága és gazdasága n?vekszik, ezért az egyre n?vekv? vízigényt a természetes források már csak sz?k?sen tudták biztosítani. A vízhiány megel?zése érdekében a 2010-es években megépítették az Irtis-ürümcsi csatornát. A csatorna f? ága a ?Reservoir 500” (“500”水库; é. sz. 44° 12′ 00″, k. h. 87° 49′ 00″44.200000°N 87.816667°E) nevet kapta, mely biztosítja a vízellátást az északkeleti külvárosi résznek és a 2009-ben épített új Ipari Város 500-nak (500工业新城). Az érkez? víz azonban tovább oszlik a csatornahálózatban, és a Mitung kerület alsóbb részeibe is jut bel?le.[18][19][20]
éghajlata
[szerkesztés]A város éghajlata félszáraz. Nagy a kül?nbség az évszakok k?z?tt, a nyár forró, míg a tél nagyon hideg. A januári k?zéph?mérséklet –12,6 °C, míg a júliusi 23,7 °C. Az éves átlagh?mérséklet 6,9 °C. A csapadék mennyisége kevés, az éves átlag 240 mm. Nyáron t?bb a csapadék, de a relatív páratartalom a meleg hónapok alatt a legalacsonyabb. Nagy h?mérséklet-ingadozás is el?fordulhat, a széls? értékeket nézve ?41,5 °C hideg és 42,1 °C meleg h?mérséklet is el?fordulhat.[21]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| átlagos max. h?mérséklet (°C) | ?8,4 | ?6,2 | 3,7 | 16,7 | 24,3 | 28,8 | 31,2 | 30,0 | 23,7 | 13,6 | 2,0 | ?6,1 | 12,9 |
| átlagos min. h?mérséklet (°C) | ?17,9 | ?15,9 | ?4,9 | 5,2 | 12,0 | 16,8 | 19,1 | 17,7 | 11,8 | 3,4 | ?6,0 | ?14,4 | 2,3 |
| átl. csapadékmennyiség (mm) | 8 | 8 | 18 | 29 | 28 | 36 | 20 | 16 | 24 | 22 | 17 | 10 | 236 |
| Forrás: worldweather.org | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A 2000-es népszámlálás szerint a városnak 2 081 834 lakosa volt, ami 174,53 f?/km2 néps?r?séget jelentett az alábbi nemzetiségi megoszlásban:[22]
| Nemzetiség | F? | Százalék |
|---|---|---|
| han | 1 567 562 | 75,3 |
| ujgur | 266 342 | 12,79 |
| huj | 167 148 | 8,03 |
| kazak | 48 772 | 2,34 |
| mandzsu | 7682 | 0,37 |
| mongol | 7252 | 0,35 |
| sibe | 3674 | 0,18 |
| orosz | 2603 | 0,13 |
| fehér mongol | 1613 | 0,08 |
| kirgiz | 1436 | 0,07 |
| üzbég | 1406 | 0,07 |
| csuanga | 878 | 0,04 |
| tatár | 767 | 0,04 |
| tibeti | 665 | 0,03 |
| tungszien () | 621 | 0,03 |
| miao | 620 | 0,03 |
| koreai | 588 | 0,03 |
| egyéb | 2205 | 0,09 |
K?zigazgatás
[szerkesztés]ürümcsi k?zigazgatásához jelenleg nyolc megyei jogosultságú egység tartozik: hét kerület és egy megye.[10][23]
| Térkép | # | Név | han írás | Pinjin | Ujgur | Népesség (2010[24]) | Terület (km2) | Néps?r?ség (f?/km2) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
| Belváros | ||||||||
| 1 | Tien-san kerület () | 天山区 | Tianshan Qu | ???????? ?????? | 696 277 | 171 | 4071,79 | |
| 2 | Saybagh kerület | 沙依巴克区 | Shayibake Qu | ?????? ?????? | 664 716 | 422 | 1575,15 | |
| 3 | Hszinsi kerület () | 新市区 | Xinshi Qu | ????????? ?????? | 730 307 | 143 | 5107,04 | |
| 4 | Sujmogou kerület () | 水磨沟区 | Shiimogou Qu | ??????? ?????? | 390 943 | 92 | 4249,38 | |
| Külváros | ||||||||
| 5 | Toutune kerület () | 头屯河区 | Toutunhe Qu | ????????? ?????? | 172 796 | 276 | 626,07 | |
| 6 | Dabancseng kerület () | 达坂城区 | Dabancheng Qu | ? ??????? ?????? | 40 657 | 5,188 | 7,83 | |
| 7 | Mitung kerület () | 米东区 | Midong Qu | ?????? ?????? | 333 676 | 3,594 | 92,84 | |
| Vidék | ||||||||
| 8 | ürümcsi megye | 乌鲁木齐县 | Wulumuqi Xian | ??????? ???????? | 83 187 | 4,332 | 19,20 | |
Gazdaság
[szerkesztés]
ürümcsi a Hszincsiang ()–Ujgur Autonóm Terület jelent?s ipari k?zpontja. A kínai k?zponti kormányzat t?bb itteni beruházást támogatott, és a nyugat-kínai fejlesztési tervben is jelent?s támogatáshoz jutott a város. Együtt Karamay és Korla városokkal a terület teljes ipari termelésének 64,5%-át állítják el?. A város egyben a legnagyobb fogyasztó is a területen, hiszen 2008-ban a kiskereskedelmi fogyasztási cikkekb?l 41 900 000 000 ￥ értékben adtak el, ami az el?z? évhez képest 26%-os n?vekedést jelentett. A 2008-as adatok alapján az egy f?re jutó GDP 6222 USA dollár volt. A Nyugat-Kínában mért statisztikai adatok szerint a városi lakosság j?vedelmének nagysága alapján ürümcsi a hetedik helyen végzett.[25]
A k?rnyék gazdaságát élénkítette, hogy 1955-ben északra Karamay k?rnyékén a Dzsungár medencében k?olajmez?t tártak fel, ami Kína legnagyobb hazai k?olaj forrása. A várostól nem messze, a Tien-san () hegységben kiterjedt szén- és a Jili-medencében uránlel?helyek is találhatók. Ezeknek az er?forrásoknak a feldolgozásában és felhasználásában fontos szerepet játszik a város. A gazdasági háttér megalapozásában további meghatározó beruházás volt, amikor a Tien-san () lábánál ?nt?z?csatornák építésével n?velték az ?nt?zhet? mez?gazdasági területeket, és a város vízellátásának biztosítására 2010-ben átadták az Irtis-ürümcsi csatornát.[4][26]
A város fontos eseménye az ürümcsi Nemzetk?zi Vásár, melyet 1991 óta évente rendeznek meg. A 17. vásáron a Kereskedelmi Minisztérium és a Kína Tanács nemzetk?zi kereskedelmi részlege is részt vett. 2011-ben els? alkalommal Kína-Eurázsia Expo néven nyitott meg a vásár, amelynek célja az volt, hogy el?segítse a hazai és a külf?ldi piacok minél jobb megismerését.[27]
Hszincsiangban () a Xinjiang Guanghui Group (新疆广汇集团) a legjelent?sebb ingatlanforgalmazással foglalkozó csoport, amely az egyik leger?sebb magántulajdonban lév? vállalkozás, és érdekeltségük kiterjed az energia- és az autóiparra is. A város s egyben Nyugat és k?zép Kína legmagasabb épülete a 229 méteres Kína CITIC Bank épület (中信 银行 大厦), amely az észak-Hszinua () utcában helyezkedik el. A Csungsan () utcában található a város egyik leghíresebb keresked? utcája, melyet 2005-ben a tíz leghíresebb kínai keresked? utca k?zé választottak. Ez az utca mindig szerepet játszott a kereskedelemben, és jelent?s k?zpontja a fogyasztói elektronikai, a számítógép és a mobiltelefon értékesítésnek. Az 1980-as években épült a Második Híd piac, ami 6756 négyzetméternyi területen helyezkedik el. A kereskedelem élénkítésére 2003 és 2004 k?z?tt hozták létre az úgynevezett Nemzetk?zi Nagy Bazárt, amely 40 ezer négyzetméternyi területen fekszik. A bazárhoz tartozik t?bbek k?z?tt 80 méter magas kilátótorony, iszlám mecset, nyolcezer négyzetméteres színház és nem utolsósorban k?rülbelül háromezer üzlet is.[13]
ürümcsi fontos k?zigazgatási szerepe mellett a tartomány gazdasági k?zpontja is, ezért az 1990-es évek óta tartó gazdasági n?vekedéssel párhuzamosan n?tt a várost k?rülvev? urbanizált rész. A belvárost k?rülvev? kerületek gyorsan fejl?dtek, a régi déli városrész els?sége mellett az 1980-as évek végét?l kezd?d?en az északi területeket is jelent?s mértékben fejlesztették. Ilyen volt például az ürümcsi Város ?nkormányzatának helyt adó irodaház építése, melyet 2003-ban adtak át a Nanu utcában. 2003 óta a metróhiány pótlására a városban felüljárókat építettek, amelyek k?nnyebbé tették a k?zlekedést. A Jouhao () utca (友好 路) és a k?rnyéke a város bevásárló- és szórakoztatók?zpontja. A hasonló nev? Jouhao () Csoportnak (友好 集团) jelent?s a részesedése azt itt bonyolított kiskereskedelemb?l. Külf?ldre is szállít a m?anyag hordókba és fából készült tonnás dobozokba csomagolt termékeir?l ismert paradicsom- és gyüm?lcsfeldolgozással foglalkozó Xinjiang Chalkis Co.Ltd (新疆中基实业), amely a város egyik legjelent?sebb élelmiszeripari feldolgozó vállalata.[28] A Maison Mode luxusáruház (乌鲁木齐 美 美 百货) 2008-ban nyitott meg. A Toutune kerületben m?k?dik az ürümcsi gazdasági és technológiai fejlesztési terület, amelyben acél- és gépgyártás mellett biokémiai és egyéb ipari vállalkozások üzemelnek.[4][27]
K?rnyezetszennyezés
[szerkesztés]ürümcsi a F?ld azon városai k?zé tartozik, melyet a k?rnyezetszennyezés jelent?s mértékben károsít. A New York-i székhely? Blacksmith Institute nonprofit szervezet, amely az ipari szennyezés ellen küzd, 2007-ben a leveg?szennyezésben Linfen és Lanzhou () mellett a legszennyezettebb kínai városok k?zé sorolta.[29] 2008-ban a Toronto Star által k?zzétett listán ürümcsi a tíz kénes szennyezéssel legjobban sújtott terület k?z?tt szerepelt.[30]
A télen gyakori nagy k?d?k a légi k?zlekedésnek okoznak gondot. A hivatalos vélemény szerint ennek egyik f? oka, hogy az energiaigényes nehézipari vállalkozások java része már elavult széntüzeléssel m?k?dik.[31] A Sanghaj () Fudan Egyetem 2007 telén készített tanulmánya alapján a leveg?ben található porszemcsék PM2,5[m 1] értéke tizenkétszerese volt az Amerikai Egyesült államokban engedélyezettnek, míg a teljes szállópor - a TSP - koncentráció háromszor volt nagyobb.[32] A légszennyezést a légk?rben el?forduló magas szulfáttartalom okozza, ami az ipar által kibocsátott kén-dioxid, a fosszilis tüzel?anyagok égetésével keletkez? aeroszol és a leveg?ben szállított por keveredésének az eredménye.[10]
A káros CO2-kibocsátás cs?kkentése érdekében széles k?r? ?sszefogás is mutatkozik. Magyarországon is t?bb vállalkozás támogatta, hogy 2013-ban megépülj?n a Dabancseng-Szancsang () els? fázisú széler?m?farm, amely energiatermelése által kiválthat k?rnyezetszennyez? energiatermel? kapacitásokat.[33][34]
Gasztronómia
[szerkesztés]
A kínai gasztronómia mellett kül?nleges és igazán a városra jellemz? az ujgur konyha, amelynek egyik híres és kedvelt étele a dapandzsi, ami egyfajta átmenet a p?rk?lt és a paprikás csirke k?z?tt. A hozzávalók csirkehús, v?r?shagyma, fokhagyma, édes z?ldpaprika, er?s paprika, burgonya, római k?mény, ?r?lt szecsuani bors, olaj, szójaszósz és s?r, s ez alapján k?nnyen kijelenthet?, hogy a magyarok számára is hamar megkedvelhet? fogásról van szó.[35] Az ujgur étkek jellemz?je, hogy inkább tészta alapú, és kevesebb rizst használ. Jellegzetesebb ételeik a grillezett bárány, a kül?nb?z? kebabok és a sült hal. Nevezetes még az ujgur kenyér, a nan, ami lehet húskenyér (bográcsban süt?tt, hússal, hagymával t?lt?tt pogácsa) vagy g?zkenyér (sárgarépa, süt?t?k, hagyma stb. t?ltelékkel készült tekercs).[36]
A városban számos étterem és kif?zde m?k?dik. A legdrágább a legjobb elv itt nem biztos, hogy érvényesül, hiszen a legkisebb kif?zde által készített ételek is fogyaszthatók akár az utcán is, és adhat az erre járó turistának kül?nleges gasztronómiai élményt.[37]
A városban él?k t?bbsége muzulmán vallású, ezért az alkoholfogyasztás kevésbé jellemz?. A tea és a kávé fogyasztásának viszont évszázados hagyományai vannak. A selyemúti keresked? k?zpontba k?nnyedén eljutó tealevél és kávébab, megalapozta, hogy kávézók és teaházak m?k?dhessenek. Az ide betér? vendégek találkozhatnak arab, indiai és kínai teakül?nlegességekkel. Helyi italkül?nlegesség a tejes tea és a kancatejb?l készített joghurt.[37]
Turizmus
[szerkesztés]A város t?bb nevezetes t?rténelmi emléket rejt, és egyre kedveltebb hely a turisták számára. Az odalátogató külf?ldiek által kedvelt turisztikai nevezetesség a Nemzetk?zi Bazár, melynek területe nagyobb, mint az Isztambuli Bazáré. Egyben ez a leglátogatottabb turisztikai célpont is, amely naponta 100–200 000 f? k?z?tti látogatót fogad.[38] Az eladók az ujgur és a kínai nyelv mellett angolul és oroszul is értenek. További népszer? hely ürümcsi szimbolikus látványossága, a V?r?s hegy, a város f?tere és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület () Múzeuma,[39] amit a 2000-es évek elején építettek újjá, a Selyemút Múzeum és a pazarul berendezett Tartar mecset.[10][13][40][41]
A városhoz k?zel található az 1990-es években állított emlékm?, amely ázsia f?ldrajzi k?zéppontját jelzi.[16] Népszer? és látványos a mennyei Tien Cse () tó és a nomád életet bemutató, a várostól délre fekv? legel?n található kazak jurtasátrak.[40][42][43]
Oktatás
[szerkesztés]T?bb k?zép- és fels?fokú tanítási intézmény m?k?dik a városban. Egyetemi oktatással foglalkozik a Hszincsiang () Egyetem (新疆大学), a Hszincsiang () általános Egyetem (新疆师范大学), a Hszincsiang () Mez?gazdasági Egyetem (新疆农业大学), a Hszincsiang () M?vészeti Intézet (新疆艺术学院), a Hszincsiang () Pénzügyi és Gazdasági Egyetem (新疆财经大学), az ürümcsi Továbbképz? Egyetem (乌鲁木齐职业大学), a Hszincsiang () Továbbképz? és M?szaki Intézet (新疆交通职业技术学院) és a Hszincsiang () Egészségügyi Egyetem (新疆医科大学). A k?zépiskolák k?zül az egyik legismertebb a No.1 k?zépiskola.[44] A kutatóintézetek k?zül említést érdemel a Kínai Tudományos Akadémia Hszincsiang Csillagvizsgálója (新疆天文台).[45]
K?zlekedés
[szerkesztés]
A város a régió k?zpontja, melyet k?zúton, vasúton és légi k?zlekedéssel is meg lehet k?zelíteni. A világhír? ?si selyemút kereskedelmének k?sz?nheti ürümcsi a fejl?dését. Kína egyéb részeihez kapcsolódást és gyorsabb eljutást nagyban segíti majd az építés alatt álló Lancsou–ürümcsi nagysebesség? vasútvonal (), amely az ?új selyemút” projekt része. A városba vezet a 216-os, a 312-es és a 314-es kínai autópálya. A k?zutak októbert?l a téli id?járás végéig id?szakosan járhatatlanná válhatnak, de a vasúti k?zlekedést ilyenkor is m?k?dtetik. érdekesség, hogy a kínai kormányzat hivatalosan kik?t?nek nyilvánította várost, hogy itt is kihasználhassák az ilyen esetekben érvényesíthet? adókedvezményeket és támogatásokat.[10][46]
Légi k?zlekedés
[szerkesztés]Az ürümcsi Tivopu nemzetk?zi repül?tér () 16 kilométerre fekszik a belvárostól, 1973-ban nyitották meg a nemzetk?zi utasforgalom el?tt. Korábban fontos szerepet játszott, mint szükség esetén igénybe vehet? biztonsági leszállóhely az Európa és ázsia k?z?tti légi forgalomban. Ma már azonban gy?jt?-elosztó repül?tér, és forgalma folyamatosan b?vül mind a személy-, mind az áruszállításokban. 2010-ben utasforgalma 9 148 329 f?, amivel a 18. legforgalmasabb kínai repül?tér volt.[47]
Vasúti k?zlekedés
[szerkesztés]ürümcsi a tartomány f? vasúti csomópontja. Nyugati végállomása Lanzhou–ürümcsi () és az ürümcsi-Dzsungária vasútvonalaknak. Keleti végállomása a észak-Xinjiang () és a Második Jinghe-ürümcsi () vasútvonalnak. Az itt átmen? vasútvonalak a Transz-Eurázsiai Kontinentális vasútvonal révén ?sszek?tik Rotterdamot Lancsou ()val.[10]
Helyi k?zlekedés
[szerkesztés]
ürümcsi metróhálózata 27,615 kilométer hosszúságú, ami fejlesztés alatt áll. 2003-tól a megn?vekedett autóforgalom biztosítása érdekében felüljárókat építettek. 2011-t?l gyorsforgalmi buszjáratokat indítottak, amelyek már négy vonalon biztosítanak gyorsabb k?zlekedést.[10][48]
Sport
[szerkesztés]A városban jelent?s sportélet folyik. A versenysportok k?zül kiemelkedik a kínai kosárlabda élvonalába tartozó Hszincsiang Repül? Tigrisek ()[49] és a Hszincsiang Ticai () labdarúgócsapat.[50] ürümcsiben 2009 júniusától kezdtek el olyan fejlesztési és oktatási programot, amely a bandy (jéglabda) labdajáték népszer?sítését szorgalmazza.[51]
Média
[szerkesztés]
A Xinjiang Networking Transmission Limited (kínaiul: 新疆广电传输网络有限责任公司) átviteli hálózati társaság üzemelteti az ürümcsi Népi Adóállomást és a Hszincsiang () Népi M?sorszóró állomást, melyek mandarin, ujgur, kazak, mongol, orosz és kirgiz nyelven készítenek m?sort. A Xinjiang Television Station (XJTV) ürümcsiben található, és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület ()en jelent?s televíziós m?sorszóró állomásnak számít. A város helyi televíziója az ürümcsi Televíziós Társaság (UTV).[52][53]
Helyi id?
[szerkesztés]A város elhelyezkedése miatt a Nap helyzetéb?l megállapítható helyi id? 2 óra 10 perccel kevesebb a hivatalos kínai id?h?z képest (ami UTC+8), a város hivatalai és han lakossága ezt a hivatalos id?t használja.
Az ujgurok azonban egyrészt praktikus okokból (hogy a felkelés, lefekvés, és az iszlám vallás egyes el?írásai betarthatók legyenek), továbbá polgári engedetlenségb?l nem a ?Pekingi id?t”, hanem a ?Xinjiang shijian”-t használják, ami a Pekingi id?nél 2 órával kevesebb, így jobban megfelel a helyi id? fogalmának. A hivatalok is ehhez igazítják a nyitvatartásukat, bár a hivatalos id?t tüntetik fel.[54][55][56]
A kínai kormány megpróbálta visszaszorítani a nem hivatalos ujgur id? használatát, amit a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén belül az ujgurok alkalmaznak, de ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
1912-ben, a Qing-dinasztia uralmának végével Kína ?t id?zónát kezdett használni, ezek ideje UTC+5,5 és UTC+8,5 k?zé esett. 1949-ben a Kínai Kommunista Párt eln?ke, Mao Ce-tung rendeletben egyetlen id?zónában ?egyesítette” az országot (ez a ?Pekingi id?”), ami azóta is így van használatban.[57]
Német kutatók szerint egészségi problémákat okoz, ha az ember biológiai, bels? órája (amit a Nap járása szinkronizál), és a ?küls?” zónaid? egymástól eltér. A jelenséget ?Social Jet Lag”-nek nevezték el.[58]
A napkelte és a napnyugta id?pontjai a nap-éj egyenl?ségek, és a napfordulók idején a hivatalos kínai id? és a nemhivatalos ujgur id? szerint (2014-ben).
| dátum | kínai id? szerint | ujgur id? szerint |
|---|---|---|
| március 21., napkelte | 06:12 | 08:12 |
| március 21., napnyugta | 18:21 | 20:21 |
| június 21., napkelte | 04:28 | 06:28 |
| június 21., napnyugta | 19:55 | 21:55 |
| szeptember 21., napkelte | 05:55 | 07:55 |
| szeptember 21., napnyugta | 18:10 | 20:10 |
| december 21., napkelte | 07:40 | 09:40 |
| december 21., napnyugta | 16:35 | 18:35 |
Híres ürümcsiek
[szerkesztés]- Parhat Azimat (1955) ujgur nemzetiség? kínai labdarúgó és edz?.[59]
- Vang Su () (1963) kínai építész, a 2012-es Pritzker-díj díjazottja.
Testvérvárosok
[szerkesztés]| Város | Régió | Ország |
|---|---|---|
| Orem |  Utah
|
 Egyesült államok
|
| Oszan | Kjonggi |  Dél-Korea
|
| Pesavar |  Haibar-Pahtúnhva
|
 Pakisztán
|
| Dusanbe | f?város |  Tádzsikisztán
|
| Biskek | f?város |  Kirgizisztán
|
| Almati |  Almati
|
 Kazahsztán
|
| Cseljabinszk |  Cseljabinszki terület
|
 Oroszország
|
| Meshed | Razavi Horászán tartomány |  Irán
|
Galéria
[szerkesztés]-
A város k?zponti épületei -
A k?zponti fekvés? Népi Tér -
ürümcsi vasútállomás -
ürümcsi Tivopu () nemzetk?zi repül?tér -
ürümcsi No.1 K?zépiskola -
Hoi Tak Hotel
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Minél kisebbek a porszemcsék, annál nagyobb hatással vannak az emberi szervezetre. A 2,5 mikronnál kisebb átmér?j? por (PM2,5) ártalmasabb az egészségre, mint a 10 mikron átmér?j? (PM10)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ ürümcsi lakossága a 2010-es népszámlálás alapján (angol nyelven). geohive.com. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Urumqi. chinatoday.com.cn. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ a b c d Encyclop?dia Britannica
- ↑ Jia, Jianfei (2011). ?Whose Xinjiang? The Transition in Chinese Intellectuals' Imagination of the "New Dominion" During the Qing Dynasty”.
- ↑ James A. Millward. Eurasian Crossroads: a history of Xinjiang (angol nyelven). New York, NY: Columbia University Press, 120. o. (2007). ISBN 0-231-13924-1. Hozzáférés ideje: 2014. február 7.
- ↑ Ho-dong Kim. Holy War in China: the Muslim rebellion and state in Chinese Central Asia, 1864-1877 (angol nyelven). Stanford, Calif.: Stanford University Press, 96. o. (2004). ISBN 0-8047-4884-5. Hozzáférés ideje: 2014. február 7.
- ↑ John King Fairbank, Kwang-ching Liu, Denis Crispin Twitchett. Late Ch'ing, 1800-1911 (angol nyelven). Cambridge, UK: Cambridge University Press, 223-224. o. (1980). ISBN 0-521-22029-7. Hozzáférés ideje: 2014. február 7.
- ↑ Cyril E. Black, Louis Dupree, Elizabeth Endicott-West, Eden Naby. The Modernization of Inner Asia (angol nyelven). M. E. Sharpe, 45. o. (1991). ISBN 0-87332-779-9. Hozzáférés ideje: 2014. február 7.
- ↑ a b c d e f g ürümcsi
- ↑ a b Chinese break up 'needle' riots (angol nyelven). BBC News, 2009. szeptember 4. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Extremists 'bombed China station' (angol nyelven). news.uk.msn.com. [2014. május 3-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ a b c Liu Xuesi 2012
- ↑ 兰新铁路第二双线新疆段春节施工热火朝天_网易新闻中心. news.163.com, 2010. február 20. [2012. február 23-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
- ↑ Urumqi-Lanzhou High-speed Rail Starts Full Operation (angol nyelven). english.cri.cn, 2014. december 26. [2014. december 26-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
- ↑ a b ázsia f?ldrajzi k?zéppontja
- ↑ ürümcsi útikalauz
- ↑ 解决米东新区建设项目供水紧缺问题的方向 (kínai nyelven). xjass.com, 2009. január 13. [2013. október 22-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ 高新区（新市区）甘泉堡工业园基本概况--乌鲁木齐高新技术产业开发区(新市区) (kínai nyelven). wxsq.gov.cn, 2012. május 21. [2013. október 21-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ Ganquanbao industrial park (angol nyelven). chinadaily.com.cn, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ Extreme temperatures around the world (angol nyelven). mherrera.org. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ 2000年人口普查中国民族人口资料，民族出版社 (2003. September). ISBN 7-105-05425-5
- ↑ Urumqi Facts (angol nyelven). chinatouronline.com. [2014. február 22-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
- ↑ Communiqué of the National Bureau of Statistics of People's Republic of China on Major Figures of the 2010 Population Census (angol nyelven). stats.gov.cn, 2011. április 28. [2013. november 8-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
- ↑ Urumqi (angol nyelven). sicas.cn. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
- ↑ Hatalmas uránbányát találtak Kínában (magyar nyelven). portfolio.hu, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
- ↑ a b Urumqi (kínai nyelven). cctv.com. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ A Xinjiang Chalkis Co.Ltd weboldala (angol nyelven). chalkistomato.com. [2014. január 21-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
- ↑ Report updated 2009.pdf The World’s Worst Polluted Places - The Top Ten of The Dirty Thirty (angol nyelven) (pdf). worstpolluted.org. (Hozzáférés: 2014. február 21.)[halott link]
- ↑ The world's 10 worst places to live (angol nyelven). thestar.com. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Urumqi to invest heavily to cut air pollution (angol nyelven). english.peopledaily.com.cn. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Légszennyezés világszerte (magyar nyelven). c3.hu. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ K?rnyezetvédelem (magyar nyelven). egysegben.hu. [2014. január 26-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ A Gordiusz Alfa számára fontos a k?rnyezetvédelem és az energiatakarékosság, így karbon-semlegesek lettek (magyar nyelven). cnc.hu, 2013. március 29. [2014. február 28-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Lovas István: Dapanji (Uyghur cuisine) / Dapandzsi (ujgur konyha) (magyar nyelven). szabir.com. [2014. február 27-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ B?di ákos: Ujgur konyha (magyar nyelven). ujgur.hu. [2014. február 26-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ a b Urumqi Dining-What to Eat (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Urumqi's Int'l Bazaar sees drastic drop in visitor numbers after riot (angol nyelven). news.xinhuanet.com, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ A TALE OF TWO CITIES: NEW MUSEUMS FOR YINING AND URUMQI (angol nyelven). chinaheritagequarterly.org. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ a b ürümcsi utikalauz
- ↑ Urumqi Tartar Mosque (angol nyelven). muslim2china.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Heavenly Lake (Tian Chi) (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Southern Pastures (West White Poplar Gully) (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ No.1 k?zépiskola weboldala (kínail nyelven). wlmqyz.com. [2014. február 26-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Hszincsiang Csillagvizsgáló weboldala (angol nyelven). english.xao.ac.cn. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ A vadnyugat t?rténete kínai szemmel (magyar nyelven). kk.blog.hu. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ ürümcsi Tivopu nemzetk?zi repül?tér weboldala (kínai nyelven). xjairport.com. [2014. február 17-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ NW China's Xinjiang launches BRT bus service (kínai nyelven). english.cntv.cn, 2011. augusztus 29. [2014. február 28-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Hszincsiang Repül? Tigrisek hivatalos weboldala (kínai nyelven). xjfeihu.com. [2012. október 14-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Hszincsiang Ticai labdarúgóklub (kínai nyelven). ts.cn. [2014. február 21-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ China on the way into the Bandy family (angol nyelven). internationalbandy.com. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Xinjiang Networking Transmission Limited hivatalos weboldala (kínai nyelven). ucatv.com.cn. [2014. február 8-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Xinjiang Television hivatalos weboldala (kínai nyelven). xjtvs.com.cn. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Map: How Wrong Is Your Time Zone?. Slate. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
- ↑ Frommer's. China. John Wiley and Sons (2012)
- ↑ China. Lonely Planet (2013)
- ↑ China Only Has One Time Zone—and That's a Problem. The Atlantic. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
- ↑ Social Jet Lag When Biological Time Does Not Match Clock Time. About.com. [2014. április 12-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
- ↑ Parhat Azimat adatlapja (kínai nyelven). tieba.baidu.com. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
Források
[szerkesztés]- ↑?Liu Xuesi 2012: Az ürümcsi Második Híd (magyar nyelven). hungarian.cri.cn, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
- ↑?Encyclop?dia Britannica: ürümqi (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
- ↑?ürümcsi: A város hivatalos honlapja (kínai nyelven). urumqi.gov.cn. [2020. május 13-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
- ↑?ázsia f?ldrajzi k?zéppontja: 43° 40’ 52”N 87° 19’ 52” E Geographic Center of Asia - The Heart of Asia (亚洲之心) – Xinjiang (新疆), China (angol nyelven). confluence.org, 2006. június 22. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑?ürümcsi utikalauz: Urumqi Travel Guide (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az ürümqi cím? angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak lapt?rténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szerepl? információk forrásmegjel?léseként.
További információk
[szerkesztés]
- A vadnyugat t?rténete kínai szemmel (magyar nyelven). kk.blog.hu. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ürümcsi. ujgur.hu. [2014. február 22-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
- Múmiák miatt írhatják újra a kínai t?rténelmet (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2008. november 21. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
