有房产证才好见丈母娘 《画江山》超级购房指南
Anatólia vagy Kis-ázsia (g?r?gül Aνατολ?, "Αnatolé" vagy Ανατολ?α, "Anatolia"; t?r?kül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-ázsia része, amely a mai T?r?k K?ztársaság területén található. A g?r?g szó ?napkeletet” jelent. A Kis-ázsia elnevezés az ókori latin Asia Minor megnevezésb?l származik, amely viszont valószín?leg egy nyugat-anatóliai kis királyság, Asszuva nevéb?l alakult ki.
F?ldrajz
[szerkesztés]
Anatólia hídszer?en helyezkedik el Európa és ázsia f? területei k?z?tt. Az Anatóliai-fennsík egy nagy, félszáraz fennsík, amit dombok és hegyek szegélyeznek, és amik sok helyen korlátozzák a kijutást a termékeny, s?r?n lakott tengerparti vidékekhez.
Az anatóliai terep szerkezetileg ?sszetett. Egy k?zponti hegyt?mb, ami magas hegyvonulatokból, k?ztük bemélyedésekb?l áll, amiket friss üledék borít, s együtt egy durva felszín? fennsíkot alkotnak, két gy?rt lánchegység k?zé ékel?dik, amik keletre egymás felé tartanak. Az igazi alf?ld néhány parti sávra korlátozódik a Fekete-tenger és a F?ldk?zi-tenger partján. A sík vagy lankás f?ld ritka, és nagyrészt a K?z?l?rmak – ókori nevén Halüsz vagy még korábban Marasszanta – deltáját, Kilikia parti síkságát, a Gediz és a Büyük Menderes (ókori Hermosz és Nagy-Maiandrosz) folyók v?lgyét, és néhány bels? anatóliai felf?ldet jelent a Tuz G?lü (Sós-tó) és a Konya-medence k?rnyékén.
A Fekete-tenger menti vidéknek meredek, sziklás partja van, ahol a folyók vízesésekkel haladnak át a parti szurdokokon. Néhány nagyobb folyónak, amik mélyen bevágják a Pontuszi-hegységet (Dogukaradeniz Daglari), vannak mellékfolyói, amik széles, magasan fekv? medencékben folynak. A partról a belf?ld elérése néhány sz?k v?lgyre korlátozódik, mivel a hegygerincek – nyugaton 1500–1800 m, keleten 3–4000 m a Ka?kar-hegységben – majdnem ?sszefügg? falat alkotnak a part és a bels? részek k?z?tt. A magasabb, északnyugati lejt?k t?bbnyire s?r? erd?vel ben?ttek. Ezen természeti k?rülmények miatt a Fekete-tenger partja t?rténelmileg el volt választva Anatóliától.
T?rténelem
[szerkesztés]Mivel Anatólia ázsia és Európa keresztez?désénél található, kulcsfontosságú szerepet játszott a t?rténelem során, és az ?skortól kezdve számos civilizáció b?lcs?jeként funkcionált: újk?kori kerámia el?tti civilizációk (?ay?nü, Nevali Cori, G?bekli Tepe, Karain), keramikus civilizációk (?atalh?yük, Hacilar) és a mersini civilizáció, a kalkoitikum(i. e. 5500–3000) idejéb?l Alacah?yük, Alisar, Canhasan, Karaz, a korai bronzkorból (i. e. 3000–2000) Ahlatlibel, Eskíyapar, Etíyokusu, Ferzant, Beycesultan, Bolu, Elmali, Emirdag, Hasanoglan, Horoztepe, Kalinkaya, Karaoglan, Karayavsan, Kültepe, Mahmatlar, Merzifon, és az asszír keresked?kolóniák korából (i. e. 1950–1750): Bogazk?y, Ilica, Inandik, K?ylütolu. Trója települést?rténete az újk?korszakban kezd?dik és folyamatosan tart a vaskorig.
A t?rténelem folyamán számos nép telepedett le vagy foglalta el – hosszabb, r?videbb id?re – Anatólia területét, k?z?ttük például: a kolkhisziak, hattik, lúviak, hettiták, frígek, kimmerek, lüd?k, perzsák, kelták, tabálok, m?sz?k, g?r?g?k, pelaszgok, ?rmények, rómaiak, gótok, kurdok, bizánciak, mongolok, arabok, szeldzsuk t?r?k?k, oszmán t?r?k?k.
A t?rténeti források szerint beszéltek itt indoeurópai és sémi nyelveket, de más bizonytalan eredet?eket is. Egyes tudósok szerint Anatólia az indoeurópai nyelvcsalád b?lcs?je, a hettita és lúvi nyelvek archaikus voltából kiindulva. Más tudósok szerint az ?si etruszk népcsoport is anatóliai származású.
Anatólia lakossága jelenleg t?bbségében t?r?k anyanyelv?, aminek kezdete a 11. századi szeldzsuk hódításra megy vissza, bár a területen egészen a 20. századig t?bb etnikum is együtt élt. A trákiai t?r?k?ket Anatóliába telepítették át a Balkán-háborúk idején, a lausanne-i békeszerz?dés értelmében pedig a T?r?kországban él? g?r?g kisebbség nagy részét G?r?gországba telepítették át, míg a G?r?gországban él? t?r?k?ket az anyaországba telepítették vissza. Anatólia délkeleti részén nagy számú kurd kisebbség él, míg északkeleten ?rmények és grúzok is laknak.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Angol Wikipedia
- Britannica Hungarica
