江西永修运管抓“两会”期间安全生产时查获一

Imre Sándor
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Született	1820. augusztus 6. Hegyk?zpályi
Elhunyt	1900. december 21. (80 évesen) Hódmez?vásárhely
állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Imre Lajos Imre József
Foglalkozása	nyelvész, irodalomt?rténész, folklorista
A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Imre Sándor (Hegyk?zpályi, 1820. augusztus 6. – Hódmez?vásárhely, 1900. december 21.) nyelvész, irodalomt?rténész, folklorista. F?ként magyar nyelvt?rténeti kutatásai jelent?sek. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelez?, 1879-t?l rendes tagja, 1878-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt.

Családja

Imre József református lelkész és Váczy Zsuzsánna fia. Imre József (1851–1933) orvos, szemész és Imre Lajos (1858–1923) irodalomt?rténész apja és ifj. Imre Sándor (1877?1945) neveléstudós, m?vel?déspolitikus, egyetemi tanár és Imre József (1884–1945) orvos, szemész nagyapja.

élete

Apja, aki németországi utazásai és egyetemi tanulmányai után szép ismeretekkel bírt, fiát korán megismertette a német és francia nyelvvel és bevezette az id?k nagy eszméibe. 1832–1834-ben a nagyváradi református gimnáziumba járt, majd 1834–1840-ben a debreceni református kollégiumban tanult b?lcseletet, jogot és teológiát. Ez utóbbi helyen k?t?tt barátságot osztálytársával, Arany Jánossal. A kollégium elvégzése után, 1840–1843-ban Mez?keresztesen, ahol egy nyugalmazott tüzértisztt?l olaszul tanult. 1843–1847-ben a hódmez?vásárhelyi gimnáziumban tanított mondattant és retorikát. Egészsége meggyengült, így 1847–1848-ban Gyomán volt segédlelkész, majd felutazott Pestre, és részt vett Kossuth Pesti Hírlapjának szerkesztésében. 1849-ben visszatért Hódmez?vásárhelyre, és 1860-ig a helyi gimnázium igazgatójaként tevékenykedett. Itt érte 1850-ben az osztrák kormány újabb iskolarendezése, melynek behozása módját és németesít? irányát gy?l?lte, de tudományos és tanmódbeli el?nyeit felismerte és magyar szellemben értékesíteni t?rekedett. 1860. április 29-ét?l a debreceni református kollégiumban a fels?bb osztályokban a g?r?g és a latin nyelv, 1862–1872-ben a református teológiai akadémián a magyar nyelvészet és az irodalomt?rténet tanára volt. 1862. február 25-t?l a teológiai kurzus els? évében, majd a gimnázium VII. és VIII. osztályában tanított. 1872-ben Trefort ágoston jóvoltából az akkor alapított Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen kapott kinevezést, s itt tanított nyugdíjazásáig, 1886-ig mint a magyar irodalom és nyelvészet nyilvános rendes tanára. 1872–1873-ban a b?lcsészettudományi kar dékáni, 1878–1879-ben az egyetem rektori hivatalát viselte. A k?zépiskolai tanárvizsgáló bizottságnak ?t évig volt az eln?ke. 1886 tavaszán nyugdíjba vonult, s ezt k?vet?en visszatért Hódmez?vásárhelyre, ahol haláláig nyelv- és irodalomt?rténeti kutatásaival foglalkozott.

Munkássága

Nyelvészeti kutatásainak homlokterében els?sorban a régi nyelvemlékekkel, a nyelvújítással és Kazinczy Ferenc szerepével kapcsolatos nyelvt?rténeti vizsgálódásai álltak. A nyelvújítás és saját kora teremtette szavakat, kifejezéseket illet? kritikáival, írásaival, publicisztikáival a korabeli nyelvm?velés egyik jeles alakja volt. Emellett behatóan foglalkozott a magyar nyelvtudomány t?rténetével (Geleji Katona Istvánról és Beregszászi Nagy Pálról k?nyveket is írt), alaktannal és mondattannal, valamint nyelvjáráskutatással. Irodalomt?rténészként els?sorban a k?zépkor k?ltészetével, a kódexirodalommal foglalkozott m?vel?dés- és nyelvt?rténeti kitekintéssel, de jelent?sek a népk?ltészetre irányuló stilisztikai kutatásai is (népdalok, k?zmondások).

Tudományos eredményei elismeréseként 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelez?, 1879. május 22-én rendes tagjává választották. 1878. január 30-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagjaként vett részt a társaság tevékenységében. 1873-ban a Kolozsvári Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták, nyugdíjba vonulásakor a Vaskorona-rend III. osztályú rendjét vehette át.

F?bb m?vei

Imre Sándor

• A latin és g?r?g nyelv viszonyáról származás és rokonság tekintetében. Kecskemét, 1858
• Magyar mondattan, Debrecen, 1861
• A magyar irodalom és nyelv r?vid t?rténete, Debrecen, 1865
• Geleji Katona István f?leg mint nyelvész, Pest, 1869
• A magyar nyelvújítás óta divatba j?tt idegen és hibás szólások bírálata, Budapest, 1873
• R?vid magyar nyelvtan, Debrecen, 1874
• Nyelvt?rténeti tanulságok a nyelvújításra nézve, Budapest, 1876
• A nevek uk és ük személyragjairól, Budapest, 1879
• Beregszászi Nagy Pál élete és munkái, Budapest, 1880
• A protestantizmus és a m?vészetek, Lugos, 1889
• A k?zépkori magyar irodalom stiljáról, Budapest, 1890
• A néphumor a magyar irodalomban, Budapest, 1890
• A magyar nyelv és nyelvtudomány r?vid t?rténete, I. k?t., Budapest, 1891
• Emlékbeszéd Ballagi Mór r. tagról, Budapest, 1893
• Imre Sándor irodalmi tanulmányai, I–II. k?t., Budapest, 1897
• A népk?ltészetr?l és népdalról, Budapest, 1900

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). F?szerk. Kenyeres ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 775. o.  
• Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). F?szerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 813. o. ISBN 963-9257-00-1  
• új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). F?szerk. Markó László. Budapest: Magyar K?nyvklub. 2002. 469. o. ISBN 963-547-414-8  
• Nekrológ az Erdélyi Múzeumban